Zsebmozi

Zsebmozi

Expresszionista Virradat

2019. június 18. - Zsebmozi

F. W. Murnau: Virradat 

 

Hogy érezheti magát egy ember, aki éppen gyilkosságot készül elkövetni? Amikor erre a kérdésre próbál válaszolni egy irodalmi mű, akkor egyrészt a szöveg alapvető jelentésrétegével, másrészt a szövegezéssel, a stílussal operálhat. A film szintén játszhat a nyelvvel, a hangsúlyt egyszerűen át tudja helyezni a szövegre, de a legtöbb esetben e műfajnak is az alaphangját kéne használnia. Ami egy prózában a szöveg, az a filmben a kép. Ugyanúgy, mint az írott műveknél, a filmek esetében is találkozunk egy könnyen értelmezhető réteggel. Ha egy olyan jelenetet látunk, amelyben egy férfi és egy nő csónakba száll, majd rövid evezést követően partot érnek, probléma nélkül tudjuk értelmezni azt, amit a képernyő mutat anélkül, hogy elgondolkodnánk a látottakon. Azonban a kameraállás, a kameramozgások, a keret, a beállítás mind olyan többlettel gazdagíthatják a mozgásfázisok sorozatát, amelyek az interpretálást is nagyban befolyásolják és hatást gyakorolnak a nézőre.

F. W. Murnau 1927-es darabja, a Virradat sem a túlgondolt története miatt kerülhetett a filmtörténet legjobbjai közé. A banálisnak is nevezhető alaphelyzetben egy szerelmi háromszöggel találkozunk: a Városi nő vidéken múlatja az időt a nős Férfivel, akit szeretne elcsábítani magával a városba. A problémát egyedül a feleség jelenti. Hogy lehetne megszabadulni tőle? Kézenfekvő a válasz, természetesen gyilkossággal. A démoni nő a férfi fülébe súgja a balesetnek álcázott gyilkosság receptjét (egy csónak, egy köteg nád, evezés a mélyvízbe, bedobni az úszni nem tudó asszonyt a vízbe). A férfi csekély ellenállást tanúsítva beleegyezik szeretője kérésébe, el is hívja a feleségét csónakázni. A naiv asszony a csónakban ülve döbben rá arra, miről is szól a romantikus kirándulás, nincs menekvés, meg fog halni. Az utolsó pillanatban azonban a férj meggondolja magát, kievez a partra, némi kergetőzést követően a városban kötnek ki, ahol ismét egymásra találnak. A nő megbocsájt a férfinek (végül is, nem ölte meg), együtt töltik a napot, majd csónakra szállnak, hogy hazatérjenek. Irdatlan nagy vihar kerekedik, úgy tűnik, a nő odaveszett. A férfi majd’ megőrül, szeretője a legjobbkor üzen neki. A gyász, a harag majdhogynem a csábító halálát okozzák, de ismét az utolsó pillanatban jön az örömhír: megtalálták a feleséget, életben van. Az amerikai közönség elvárásait szolgáló filmvégi happy end borítékolható.
A dráma tehát érthető okokból nem a történet miatt hagyott maga után tetemes mennyiségű szakirodalmat. Az események mellett ugyanis a rendező arra irányítja a figyelmet, hogy a szereplők miként élik meg a velük történteket, a belső láthatóvá tétele az, amelyre a filmkészítő vállalkozik. Tekintettel Murnau korábbi munkáira, mint a Nosferatu, Az utolsó ember, vagy a Faust, nem meglepő, hogy a Virradat is expresszionista elemekkel mutatja be a belső folyamatokat. Jellemző jegyei a stílusnak például a díszlet, a torzult berendezési tárgyak, bútorok. A házaspár otthonában nincs olyan szög, ami 90 fokos lenne, még az ajtó sem szabályos téglalap alakú. A teret egy szögből láttatja a kamera, a montázshasználat nem jellemző ezekben a jelenetekben.
Nem csupán a környezet az, ami a szorongást kifejezővé teszi. A férfi színész arcjátéka, illetve annak megvilágítása is kényelmetlen helyzetbe hozza a nézőt, de ezen túl a járása és a HÁTA az, amiben igazán kifejeződik a teher, amit hordani kényszerül. Egyes cikkek megemlítik, hogy Murnau nehezéket helyeztetett a színész cipőjébe a mozgás még szakadozottabbá tételéhez. {1} Ahogy a szorongás és a merénylet közeledik, úgy nő és görbül a férfi háta is, míg az emlékezetes csónakos (kis totállal az egész alakok, a nő arcának mutatására elvétve premier plánban ábrázolt) jelenethez érve már-már szörnyként tornyosul áldozata fölé. Sokszor nem is látunk mást a szereplőből, csak a hátát, ami sokat sejtetőn foglalja el a keret jó részét. Hasonlóképp torzul a férfi megjelenése a film utolsó etapjában, amikor a gyász és a rémület egyvelege maga alá gyűri a karaktert.

 

 

A hangulatteremtés egyik fontos tényezője az aláfestő zene, amelynek főként a némafilmek esetében erőteljes a jelenléte. Bár jelen film eltávolodik elődjeitől annyiban, hogy hangsávot már tartalmaz, a színészek továbbra sem beszélnek, csak a zene és kisebb zörejek kerültek rögzítésre, mégis ez az eszköz teremti meg egyes jelenetek hangulatát. Már a nyitánynál, amikor a stáblistán kívül mást nem látunk a történésekből, baljós dallamok vetítik előre a borongós eseményeket. A zenén kívül a némafilmekre jellemző egymásra fényképezési eljárást is alkalmazták, hogy a csábító nő hatása érzékelhetővé váljon távollétében is, a férfit pedig ez által áldozatként, a démoni megszállottság fogvatartottjaként prezentálhatták.
A korabeli kritikák az újító kameramozgást emelték ki {2}, amely eddig nem volt jellemzője a filmeknek. Látjuk ezt például annál a jelenetnél, amelynél a férfi szeretőjéhez igyekszik a bozótón, kerítésen át, a kamera pedig végig követi, néhol meg is előzi a szereplőt. A film mégsem a kameramozgások következtében lesz mozgalmas, hiszen a stagnáló kameraállásból felvett mozgóképsorozat tölti meg a játékidő túlnyomó részét, nem beszélve arról, hogy a felső gépállásból mutatott események éppúgy hideglelést okozhatnak (gyilkosságra készülő férfi a csónakban), mint az egyenes kameraállású leíró részek (vihart túlélni vágyó házaspár a csónakban).

Murnau a Fox Filmstúdió megbízásából készítette a filmet, amelyben az amerikai filmgyártás stílusa a német expresszionista elemekkel keveredve jelenik meg. A Virradat tehát expresszionista jegyeket hordó film a német expresszionizmus egyik legismertebb alkotójától, de nem egy expresszionista mű. Bár kétségtelen, hogy a film a városi jeleneteken kívüli részek összekapcsolásával a stílus jeles képviselője lehetne, az amerikai történetmesélés azonban megtöri a borzongást. A kérdésre viszont, hogy miként is érezheti magát egy ember, aki gyilkosságra készül, azt hiszem, kielégítően válaszol anélkül, hogy a szereplők hangot adnának gondolataiknak.

 

ÜP

 Források:

{1} http://www.filmtett.ro/cikk/2309/f-w-murnau-sunrise-a-song-of-two-humans-virradat-1927

{2} http://epa.oszk.hu/00000/00022/00434/13582.htm

A bejegyzés trackback címe:

https://zsebmozi.blog.hu/api/trackback/id/tr9114900262

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása