Érdekes eszmefuttatás. Sok pontján egyet tudok érteni vele. (Tarantino-t speciel utálom, és azt gondolom, hogy ő nem másol, hanem megcsinálja a maga filmjét az adott műfajban, de tévedés azt hinni/állítani róla, hogy parafrázisokat gyárt. Még csak homage-okat sem. Van ugyan benne tiszteletadás, de ez nem a tiszteletről szól, hanem csak ő is akar egy "olyan filmet csinálni", és ehhez felhasználja a legjobb eszközöket az elődöktől.)
Ahogy mondani szokják: nincs új történet. Egy csomó minden csak másolat. És ezt lehet jól és jó ízlésell, sőt, újító szándékkal csinálni. Meg lehet úgy is, hogy a végeredményen érződik, hogy az illető nem volt tehetséges, vagy rossz célok motiválták. (Ezek lesznek a rossz remake-ek.) A korral előrehaladva azonban azt vettem észre, hogy az eredeti és a másolat is néha csak az adott korban és kornak működik. És egyre inkább úgy érzem, hogy ez nem baj. Nem muszáj örökérvényű alkotásokat létrehozni. Kozmikus szempontból nem is lehet. Ha a mondanivaló aktuális és releváns, akkor a mű eléri célját. A téma azonban néha meghatározza a mű élettartamát. És ez sem baj.
És sajnos néha az ember előveszi az eredetit, és ha objektív akar lenni (és nem hagyja, hogy a szentimentalizmus elvakítsa), akkor rá kell jöjjön, hogy afölött eljárt az idő, és megcsinálták már jobban is. Ez van. Ilyenkor nem kell elpityeredni, hanem be kell fogadni az újat, és elválni a régitől. Leköpni közben nem kell, csak őszintének lenni.

Mindenesetre szerintem jó a kérdésfelvetés, csak sokan nem lennének képesek felülemelkedni a szubjektivitásukon és a személyes érzelmeiken egy őszinte megítéléshez.

Bejegyzés: Eredeti másolat